Vannak hazánkban olyanok, akik az űrkutatásnak hódolnak.
Ez a durva nyitómondat után, kiegészíteném annyival, hogy meglepett a Magyar Űrkutatási Iroda puszta létezése is.
Kicsit elmélyülve a problémában, eszembe jutott, ha az Alföldön van karsztkutató barlangjáró egyesület, akkor mért ne lehetne hazánkban intézményesült keretek között működő űrkutatás. Tudom, hogy gyenge a hasonlat, de az Alföldön sincs túl sok barlang, na.
Magát az iroda elődjét a szovjet hidegháborús terveken felbuzdulva, 1965-ben hozták létre, ez Űrkutatási Kormánybizottság néven alakult. Majd 1978-tól a Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsa látta el ezt a nemes feladatot.
Ezek létét valamelyest indokolhatta az is, hogy hazánkban aránylag erős a fizika és egyéb, az űrkutatáshoz szükséges tudományra való nyitottság.
1992-től, kezdetben a tudományokkal foglalkozó tárca nélküli miniszter, majd később a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, majd ennek különböző, főleg közlekedési szakú utódai látták el. A kezdeti évben vette fel a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI - HSO) nevet.
Egy 2008-as rendelet értelmében az Iroda feladata a nemzetközi kapcsolatok ápolása mellett a hazai pályázatok felügyelete, a Magyar Űrkutatási Tanács és az Űrkutatási Tudományos Tanács adminisztrációjának ellátása.
2010-es kormányváltás óta az Intézet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik főosztálya alá tartozik.
Nemzetközi kapcsolatot ápol a lengyel, a román, az ukrán, indiai, orosz nemzeti űrkutató szervek mellett, az Európai Űrügynökséggel és a NASA-val is.
A hétköznapokban sajnos nem lehet Magyarországon folyó űrkutatással kapcsolatos tevékenységről hallani. Ezért is született meg ez a bejegyzés.
